
Mint a puzzle-darabok…
Puzzle-darabkákként élünk a családban, a közösségeinkben, egyházunkban, a társadalomban. Mindenik darabka sajátos, mással pótolhatatlan jelentést hordoz akkor is, ha a nagy tájképben csupán egy fűszál vagy egy felhő szélének képét rajzolták rá. Nem áll össze a nagy egész nélküle. Ha pedig a puzzle-darabkák egymással versengenek, jobb, de nem a nekik illő helyet akarják elfoglalni, szintén nem áll össze a kép. A földet ábrázoló darabka kikövetelheti magának, hogy a nap helyére kerüljön, épp csak feje tetején fog állni a kép…


