Covaci István láposbányai plébános, a szentmise főcelebránsa a Szűzanya munkatársaiként köszöntötte az időseket, hiszen amint Mária mindig az ő Szent Fiára mutatott, az idősek is ezt teszik életükkel, imáikkal, áldozatukkal, szenvedéseikkel. Ha ezt valami beárnyékolja, az csakis a bűn lehet –ezekkel a szavakkal intette bűnbánatra a jelenlevőket.

Fekete József nyugalmazott lelkipásztor, a szentmise szónoka prédikációjában az érveket kereste, amiért az időskor szép kornak is nevezhető. A szépségen túl nézzünk szembe a valósággal, az öregedéssel, azzal, ahogyan azt érzékeljük, megtapasztaljuk – mondta a szónok, majd folytatta: „Én is az öregek közé tartozom, az öregedés négy fokozatát említeném meg. Az első a naptári, személyazonossági igazolvány adatai szerinti öregkor – letagadni ezt nevetséges igyekezet lenne, mert ez egy tény. A második a szervezetünk szerinti öregkor, vagyis milyen a közérzetünk, az orvosi leletek kimutatásai. Ezt sem lehet félremagyarázni. A harmadik a lelki állapotunk szerinti öregség, mennyire vagyok képes dolgozni, alkotni. A negyedik a társadalmi regedés, ugyanis nem mindegy, hogy hol, és milyen környezetben öregedünk, hogy terhére vagyunk valakinek, vagy tudunk még társadalmi kapcsolatokat ápolni. Például Szent Kalkuttai Teréz anya utolsó napjaiban is dolgozott.

Ezekből néhány megállapítás is születik:

1. Mi még itt vagyunk – hány barát, ismerős, rokon hiányzik már mellőlünk.

2. Puszta létünk kötelez – hálára Isten iránt

3. Köszönettel tartozunk – azokért, akik törődnek velünk, a közösségért, ahova tartozunk, amíg el tudok jönni a szentmisére, addig együtt tudok ünnepelni karácsonykor, húsvétkor, plébániai eseményeken, mint bérmálás, elsőáldozás, ájtatosságok.

Életritmusunk lelassult ugyan, de még ellátjuk magunkat. Megköszönjük Istennek a szemüveget, a hallókészüléket, a botot, amire támaszkodunk, és ha kell, a kerekesszéket is megköszönjük.

Tavasszal szép a zöldülő természet, kirügyeznek a fák, levelet hajtanak, virágba borul a rét. De ősszel is gyönyörű, amikor beérik a termés, a gyümölcsök, csordul a szőlőlé. Így a szépkornak, az öregségnek is megvannak az áldásai. Az idősek többet és nagyobb türelemmel foglalkozhatnak unokáikkal, szabad abban, hogy lemondjon magáról mások örömére. Segítjük a fiatalokat lehetőségeinkhez merten. Nem akkor segít az idős ember, amikor elhunyta után ráörökíti vagyonát gyermekeire, unokáira, hanem amíg még életben van. Az idős ember imádkozik az élet nehézségeit elviselő fiatalokért.”

A szentmisét követően szeretetvendégségre hívták az idős testvéreket a plébánia udvarába. Bereczki Krisztián, a Hám János Teológiai Líceum, valamint Orosz Izabella, a Kölcsei Ferenc Főgimnázium diákjai táncos-zenés előadással örvendeztették meg a résztvevőket.

Kép és szöveg: Szentháromság-plébánia

Forrás: romkat.ro