Ruszkabányán január 6-8. között került sor az egyházmegyei családpasztorációs iroda munkatársai számára szervezett táborra. A résztvevők három napot töltöttek együtt a közösség és a lelki elmélyülés jegyében. Az előadásokat Oana és Radu Capan, a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye Evangelizációs és Katekézis Irodájának munkatársai tartották.
Mindegyik téma elméletben, valamint a magánéletből vett példákon keresztül került megvitatásra.
Az első téma a kiégéshez (Burnout) kapcsolódott, amelynek tünetei a krónikus fáradtság, munkaképtelenség, alkalmatlanság érzése. Személyes megoldás lehet rá az ima, a meditáció, a lelki tanácsadás, a gyónás és a szentáldozás.
A kiégés elkerülése/leküzdése érdekében jó, ha megvizsgáljuk a lelkiismeretünket az alábbi kérdőív segítségével. A válaszoknak kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Ha például látva azt, hogyan cselekszenek mások, arra törekszem, hogy javítsak a saját cselekedeteimen, akkor az jó. Ha látom, mit tesznek mások, és ez demoralizál engem, akkor van valami, amin változtatnom kell.

– Összehasonlítom-e magam másokkal? Összehasonlítom-e a képességeimet és/vagy eredményeimet másokkal?
– Hajlamos vagyok-e eltúlozni a negatívumokat?
– Az a benyomásom, hogy minden csak tőlem függ? Mindent én akarok irányítani?
– Erős a lelki életem?
– Odafigyelek-e az alvásra, az egészségre, a táplálkozásra? Sportolok-e?
– Vannak-e világosan megszabott határok a munkámban?
– Ismerem-e képességeim és kitartásom határait?
– Vannak jó barátaim, akik felelősségre vonnak?
– Úgy érzem, hogy nem értékelnek vagy alulértékelnek?
– Van-e jó lelki vezetőm/mentorom?
– Túl magasak az elvárásaim (esetleg mások elvárásait feltételezve)?
– Úgy érzem, hogy alulfizetett vagyok?
– Kötelességből teszem-e, amit teszek, vagy kedvtelésből?
– Hiszem-e, hogy azt teszem, amit az Úr elvár tőlem?

Talán a kiégés egy jel az Úrtól… Talán egy betegség, amit kezelni kell, talán irányváltásra vagy gondolkodásmódváltásra van szükség, vagy talán csak a kitartás próbája.
A második előadás témája: A gyermekek hitben való nevelése. Bár nincs olyan recept, amely garantálja a sikert, vannak bizonyos hozzáállások, bizonyos cselekedetek, amelyek segítenek:

• Szeretetteljes kapcsolat a gyermekekkel, nem kizárva a határozottságot. A gyermekeknek tudniuk kell, hogy az otthon egy feltétel nélküli menedékhely, ahol nyíltan kimondhatják a véleményüket, és feltehetik az őket foglalkoztató kérdéseket. Fontos, hogy a szülők ne háborodjanak fel, bármilyen kérdésről legyen is szó, hanem válaszoljanak, amennyire csak tudnak.
• A szülők tegyék fel a kérdést: Milyen a mi hitünk? A hitünk az életünk? Azt adjuk át gyermekeinknek, amit mi élünk.
• Minden család vegyen részt egy olyan családos csoportban, ahol a gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy más olyan családokat is lássanak akik megélik a hitüket.
• Adjanak lehetőséget a gyermekeknek, hogy segítsenek másokon, hogy bekapcsolódjanak az egyházi tevékenységekbe.

Az előadások végén minden házaspárnak egy óra állt rendelkezésére, hogy elmélkedjen a hallottakon, majd ezt követte egy egyórás beszélgetés az összes családdal.
Az előadásokon kívül a jelenlévől szentmisén vettek részt, amelyet Matieș Marin karánsebesi plébános és Ciocian Călin nándorhegyi plébános mutatott be.
Köszönet Tari M. Böbe schönstatti Mária nővérnek, aki megszervezte a tábort és gondoskodott a gyermekprogramokról.

Forrás: gerhardus.ro