„Ebben a szentmisében imádkozzunk különösen is a nagyszüleinkért és az idős rokonainkért, akik most nem lehetnek itt velünk. Egyúttal tolmácsolom Pál József Csaba megyés püspök üdvözletét, aki imádságban velünk van” – mondotta bevezetőjében Johann Dirschl általános helynök a máriaradnai bazilikában július 26-án, szombaton, a Szent Joakim és Szent Anna ünnepén bemutatott szentmisén. Az általános helynök elsősorban a Temesvárról érkezett hívekhez intézte szavait, hiszen ez a nap hagyományosan a Bega-parti város zarándoknapja, valamint az idősekhez, akik a Nagyszülők és Idősek Világnapja alkalmából voltak jelen a máriaradnai bazilikában. Ezt a világnapot boldog emlékezetű Ferenc pápa kezdeményezte 2021-ben. A Temesvári Egyházmegyében immár ötödik alkalommal szervezték meg ezt a kifejezetten a nagyszülőknek és időseknek szentelt eseményt. A szentmisén koncelebrált: Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, Király Árpád főesperes, arad-ségai plébános, Jäger Adalbert esperes, temesvár-újkissodai plébános, Augustin Bărbuț OCarm temesvár-marienheimi plébános, Andreas Reinholz esperes, radnai plébános, Ștefan Lăcătușu OFM az arad-belvárosi plébániáról, Augustinov György atya, a temesvári bolgár személyi plébánia plébánosa, Francisc Lisi lugosi segédlelkész és Mihai Vereș ny. görögkatolikus lelkipásztor.

Román nyelvű homíliában Augustin Bărbuț atya így fogalmazott: – Amikor Ferenc pápa bevezette a Nagyszülők és Idősek Világnapját, egy szép élmény is eszébe juthatott, amit gyakran emlegetett. A Szentatya 2019-ben Romániába látogatott. Iași-ban egy idős asszony feléje nyújtotta az alig két hónapos unokáját, hogy áldást kérjen rá a pápától. Ferenc pápa elmondta, hogy annak a nagymamának a mosolya mélyen megérintette. Sokszor mesélt arról a mosolyról, arról a reményről, arról az örömről, amelyet az idős asszony arca tükrözött. Isten szemében minden ember értékes.
Német nyelvű szentbeszédében Andreas Reinholz atya a Jubileumi Szentévek jelentőségéről beszélt, valamint a teljes búcsú elnyerésének lehetőségéről, amire a máriaradnai kegytemplomban is van mód. Az atya elmondotta: – Ezen a napon Szent Joákimot és Szent Annát ünnepeljük, akiknek szobrai a főoltár bal és jobb oldalán találhatók. Ők a remény hordozói voltak. A Szűzanya szüleinek nevét Szent Jakab apostol protoevangéliumából ismerhetjük. A nagyszülők napjainkban is a társadalom fontos tartópillérei, és gyakran értékes segítséget nyújtanak az unokák nevelésében. Ők azok, akik továbbadhatják a hitet, ami rendkívül fontos.

Magyar nyelven Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök szólt az egybegyűltekhez, és a hívek figyelmébe ajánlotta XIV. Leó pápa üzenetének mottóját, amelyet a Szentatya a Nagyszülők és Idősek Világnapja alkalmából fogalmazott meg: – A remény Szentévében vagyunk, ezért XIV. Leó pápa erre a napra Sirák fia könyvéből a következő mottót választotta: Boldog, aki nem veszítette el a reményt. A remény mindig törékeny, sokszor csak pislákol bennünk, XIV. Leó pápa mégis arra buzdít, hogy legyenek ma az idősek a remény jelei. Talán megkérdezhetjük hogyan, hiszen inkább az idős embereknek van szükségük bátorításra, reményre. Ez csak részben van így. Mindenki bátoríthatja egymást, a fiatal az időset, de az idősebb is a fiatalokat. Úgy lehet ma egy idős ember a remény tanúja, ha az életével Istenre hívja fel mások figyelmét. Mert Isten minden remény alapja.

A záró áldás után a mintegy 300 zarándok részt vett a keresztúti ájtatosságon a bazilikában található stációknál, mivel a közel 40 fokos hőség miatt sok idős személy nem tudott volna felmenni a templom mögötti dombon lévő kálváriára. Az ájtatosság imáit román, magyar és német nyelven a Családpasztorációs Iroda keretében működő idősek pasztorációjáért felelős csoport készítette elő, akik e zarándoklat szervezéséért is feleltek.

Egy család számára különösen emlékezetes marad az idei Nagyszülők és Idősek világnapja: az idős házaspár 50 éves házassági évfordulójukon kért áldást Király Árpád plébánostól, aki a bazilika oltára előtt, a kegykép alatt imádkozott értük. A megindító eseményen részt vett a család többi tagja is: gyermekek, unokák, akik meghatottan gratuláltak és ölelték meg őket.

A délután folyamán az idős zarándokok előadáson vettek részt, melynek témája XIV. Leó pápa erre az alkalomra küldött üzenete volt. A román nyelvű előadást Eugenia Negomireanu pszichológus, a Máltai Szeretetszolgálat temesvári filiájának munkatársa, a magyar nyelvű előadást Csata Helga pszichológus tartotta. A program folytatásaként kiscsoportos beszélgetésekre került sor, az alábbi kérdések mentén: Hogyan lehetnék a remény fénye embertársaim számára?; Mit tehetek, hogy reménnyel töltsem meg a szívem?; Mi érintett meg az előadásból vagy a mai prédikációkból?

A program szentségimádással zárult, amelyet Ion Cădărean lippai plébános vezetett.

Az alábbiakban néhány résztvevő osztotta meg írásban élményeit.

Hála és tisztelet az idősek pasztorációjáért felelős csoport minden tagjának. Köszönöm az útmutatást és a kollegialitást. Szeretném felsorolni azokat az élményeket, amelyeket magammal vittem. Mélyen megérintett Augustin atya prédikációja: Az élet szépségét bármely életkorban felfedezhetjük; A nagyszülők az imádságban való nevelés motorjai – megmutatják, hogy Isten gyermekei vagyunk; Mi magunk is továbbadhatjuk embertársainknak Isten szeretetét; A remény, hogy új életet kezdhetünk; Reméljük, hogy az Evangélium misszionáriusaivá válunk: megéljük az Evangéliumot, és támogatjuk az Egyház közösségét. (Mara Franka)

Minden tetszett: a közös ima és éneklés az autóbuszban, a szentmise, ahol Reinholz atya prédikációja mélyen megérintett, az előadás és a kiscsoportos beszélgetések szintén. Egy gyönyörű napot töltöttünk a máriaradnai kegytemplomban, amit szentségimádással zártunk. Köszönet mindenkinek, aki részt vett a szervezésben ezért a csodálatos napért. (Anneliese Căpraru)

Nagy izgalommal vártam július 26-át, amelyre csoportunk szívvel-lélekkel készült. A szervezés is nagy odafigyeléssel zajlott, mindenki odaadással tette a dolgát. Csodálatosan kiegészítettük egymást. Nekem az volt a feladatom, hogy összesítsem a résztvevők számát. Július 22-én 160 fő jelezte részvételét, és kissé megijedtem: hogyan fogjuk megoldani a kiscsoportok kialakítását, hiszen csak 10 animátorunk volt. De Isten segítségével megoldottuk. A többiek visszajelzései a kiscsoportos beszélgetéseken mélyen megérintettek. Történeteikből kiderült, hogy ők a remény hordozói szeretnének lenni a jövőben. (Varga Irén)

A temesvári Püspökség sajtóirodája

Forrás: gerhardus.ro