Az állandó diakonátus fölélesztése a gyulafehérvári főegyházmegyében

A Romániai Püspöki Konferencia plenáris ülésének évek óta visszatérő témája az állandó diakonátus bevezetésének idő- és szükségszerűsége. A főegyházmegye különböző testületei is több éve mérlegelik a kérdést. Kovács Gergely érsek a papi szenátus ismételt meghallgatása után a gyulafehérvári főegyházmegye körülményeinek és szükségleteinek figyelembevételével elrendelte az állandó diakonátus fölélesztését.

Fotó: SIS archívum

A főegyházmegyében a képzés a Romániai Püspöki Konferencia által megfogalmazott alapszabály szerint történik, amelyet legkésőbb 2028 végéig felvált majd az időközbeni saját, a már állandó diakónusokkal rendelkező erdélyi egyházmegyék és a magyarországi tapasztalatok figyelembevételével elkészítendő főegyházmegyei alapszabályzat, közli a 2458/2025. szám alatt megjelent körlevél.

Az Egyházi Törvénykönyv, Az Állandó Diakónusok Képzésének Alapszabályzata és a Romániai Püspöki Konferencia Szabályzata értelmében képzésre csak olyanok jelentkezzenek, akiknek ép a hitük, helyes szándék indítja őket, kellő tudásuk, jó hírük van, jó erkölcsűek, kipróbált erényekkel, s más, a felveendő rendnek megfelelő fizikai és pszichikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Szükséges a lelki érettség, a kommunikációs és dialogizáló képesség, a felelősségérzet, a munkaszeretet, a kiegyensúlyozottság és az okosság. Az evangéliumi erények között különleges jelentőségű az imádság, az Eucharisztia és a Szűzanya tisztelete, az alázatos és megkülönböztetésre képes egyházias érzület, az egyház és küldetése iránti szeretet, a szegénység lelkülete, a készség a testvéri közösségre és engedelmességre, az apostoli buzgóság, a szolgálatkészség, és a testvérek iránti szeretet.

A diakónusjelölteknek plébániai közösséghez kell tartozniuk, s már rendelkezniük kell a jól végzett apostolkodás gyakorlatával. Képzésre csak az a nőtlen férfi jelentkezhet, aki legalább 21. életévét betöltötte, házasember pedig csak akkor jelentkezhet, ha 31. életévét betöltötte. Nem jelentkezhet az, aki már betöltötte 60. életévét. A jelentkezéshez szükséges az érettségi diploma.

A diakónusjelöltek bármilyen társadalmi rétegből jöhetnek, és bármilyen hivatásszerű foglalkozást folytathatnak, föltéve, hogy az nem ellenkezik a diakónusi állapottal. Rendes körülmények között a képzés négy évet tart, amelynek alapvető részét képezi a licenciátusi fokozat megszerzése a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának gyulafehérvári intézetében.

Aki hivatást érez magában az állandó diakonátusra, az Érseki Hivatalnál vagy a képzés igazgatójánál, Ilyés Zsolt sepsiszentgyörgyi plébánosnál (ilyes.zsolt@romkat.ro) jelentkezhet, csatolva önéletrajzát és plébánosa ajánlólevelét.

Aki már a 2025/2026-os egyetemi tanévben el szeretné kezdeni a képzést, annak a jelentkezési határidő 2025. augusztus 15. déli 12 óra. Az egyetemre való beiratkozás előtt szükséges a képzés igazgatójával, majd a főpásztorral való személyes beszélgetés (házas jelölt esetén feleséggel együtt).

Forrás: romkat.ro

Share:

Kapcsolódó tartalmak

Bevonni Istent a családi életbe – Szülők iskolája Sepsiszentgyörgyön

A jó és eredményes gyermeknevelés legfontosabb feltétele a szülők bensőséges kapcsolata, melyben Isten jelenléte nélkülözhetetlen. Ha a gyerekek nap mint nap azt látják, hogy a szüleik bevonják Istent a családi életbe és szeretik egymást, akkor lelkileg kiegyensúlyozott gyerekekké és felnőttekké válnak. Ha tehát a szülők eredményesen akarják nevelni gyermeküket, egységben kell lenniük elsősorban Istennel és egymással. Ez esetben nevelik hitben a gyerekeiket, ami biztosíték arra, hogy a gyerek testi, lelki egészségben fejlődjön. De mi történik, ha ez nem sikerül? Ha nem neveltük hitben a gyerekeinket? Ha tévedtünk mint szülők? Helyrehozhatóak később a tévedéseink?

OLVASS TOVÁBB »

Tanárom az unokám, tanítványom a nagymamám

Szeptember hónap sokak életében az iskolakezdésről szól, így adott a kérdés: hogyan tudjuk minél jobban támogatni a gyerekeket ebben az újrainduló, gyakran feszültségekkel teli időszakban? Ilyenkor sok családban a nagyszülők is bekapcsolódnak – elhozzák az unokát az iskolából, segítenek a házi feladatban, uzsonnát csomagolnak stb. De mi történik akkor, ha a nagyszülők nem csupán segítőként vesznek részt ebben a folyamatban, hanem ők maguk is tanulnak? Ha nemcsak átadnak valamit, hanem ők is új ismeretekkel, élményekkel gazdagodnak – és közben új szerepbe kerülnek: a kölcsönös tanulás partnerévé válnak?

OLVASS TOVÁBB »

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

 

© Copyright 2021 - 2026 | A ROMÁN PŰSPÖKI KONFERENCIA ÁLTAL TÁMOGATOTT HONLAP