Szénégető István bizottsági titkár, a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ vezetője felidézte a 2003. januárjában Brassóban megtartott első beszélgetés, tervezés hangulatát. A Bizottság jelenlevő tagjai együtt idézték fel a 20 év során megélt szép és nehéz pillanatokat. Azt a lelki, szellemi és pasztorális folyamatot, ahogy a családpasztoráció kibontakozott, hirdetve a szeretet örömét a házasságban és a keresztény család eszményének életre váltásában.
A családpasztoráció 2009-ben fogalmazta meg identitását, vízióját és küldetését, ez adja identitását és ez szabályozza működését a Főpásztor irányítása alatt. Eszerint a családpasztoráció legfőbb célja a Családegyház – Ecclesia domestica – és a családbarát Egyház és társadalom támogatása, mely nem kizárólag házasok és családok szolgálata, hanem minden életkort és életállapotot érintve akarja építeni Isten Országát.
A Családbizottság jelenlevő tagjai szentmisékben, közös imákkal, játékkal, tortával adtak hálát és ünnepeltek. A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa és a Frieskepan Pékség és Alexandra Cukrászda támogatták. Köszönjük!
Legyen hála és köszönet Családbizottság és a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ minden korábbi dolgozójának és önkénteseinknek, de a 20 év során a rendezvényeinken és programjainkon résztvevő házaspároknak, családoknak is!
Köszönet támogatóinknak is, magánszemélyeknek, családoknak, vállalkozóknak, illetve azoknak, akik plébániákon vagy civil szervezeteken keresztül jelentősen hozzájárulnak létezésünkhöz, munkánkhoz.
Legyünk együtt Isten családja az Egyház javára, épülésére!
Forrás: csalad.ro
Európai tanácsot és Kárpát-medencei lelkinapot tartott a Romániai Magyar Házas Hétvége Csíksomlyón és Csíkszeredában október 9-12 között. Képriportot láthatnak az eseményről és a szervező csapat beszámolóját adjuk közre.
A jó és eredményes gyermeknevelés legfontosabb feltétele a szülők bensőséges kapcsolata, melyben Isten jelenléte nélkülözhetetlen. Ha a gyerekek nap mint nap azt látják, hogy a szüleik bevonják Istent a családi életbe és szeretik egymást, akkor lelkileg kiegyensúlyozott gyerekekké és felnőttekké válnak. Ha tehát a szülők eredményesen akarják nevelni gyermeküket, egységben kell lenniük elsősorban Istennel és egymással. Ez esetben nevelik hitben a gyerekeiket, ami biztosíték arra, hogy a gyerek testi, lelki egészségben fejlődjön. De mi történik, ha ez nem sikerül? Ha nem neveltük hitben a gyerekeinket? Ha tévedtünk mint szülők? Helyrehozhatóak később a tévedéseink?
Szeptember hónap sokak életében az iskolakezdésről szól, így adott a kérdés: hogyan tudjuk minél jobban támogatni a gyerekeket ebben az újrainduló, gyakran feszültségekkel teli időszakban? Ilyenkor sok családban a nagyszülők is bekapcsolódnak – elhozzák az unokát az iskolából, segítenek a házi feladatban, uzsonnát csomagolnak stb. De mi történik akkor, ha a nagyszülők nem csupán segítőként vesznek részt ebben a folyamatban, hanem ők maguk is tanulnak? Ha nemcsak átadnak valamit, hanem ők is új ismeretekkel, élményekkel gazdagodnak – és közben új szerepbe kerülnek: a kölcsönös tanulás partnerévé válnak?
Katolikus családok lelkigondozása országos szinten
profamiliacat@gmail.com
profamiliacat@gmail.com