Kudarcunk a sikerünk – Elindult Pécsen a férfitalálkozók újabb sorozata

Pécsen két estén át, február 2-án és 3-án több mint háromszázan kapcsolódtak be a Felföldi László megyéspüspök nevével fémjelzett férfitalálkozók újabb témakörébe.

 

A Magtár Látogatóközpontban a sikerek és kudarcok témájában mélyedtek el a résztvevők, négy előadó, Nagy Norbert plébános, Peck Tibor János informatikus, főiskolai tanár, Varga Szabolcs történész, egyetemi tanár és Felföldi László megyéspüspök gondolatait meghallgatva.

Nagy Norbert pécs-gyárvárosi plébános a siker és a kudarc szavaink eredetének magyarázatával, a magyar mellett a német-római kultúrkörben és a szláv nyelvekben használatos jelentéstartalmával kezdte a fogalmak értelmezését. Az előadó kiemelte: társadalmunk meg akarja tanítani számunkra, hogyan lehetünk sikeresek, és miben találjuk a siker kulcsát, pedig valójában a kudarc jelenti a sikert.

Kudarchelyzetbe kerülve lehet csak továbblépni, melynek mentén fejlődik a személyiségünk. Ha nem élünk át kudarcot, nem lehetünk sikeresek. Ha azonban megszokjuk a sikert, és nem ér minket újabb kudarc, nincs fejlődés, nincs újjászületés. Amikor imádkozunk, azt kérjük Istentől, hogy a nehézség, amit pillanatnyilag veszteségnek tartunk az életünkben, a javunkra forduljon. Amikor a nehézségeinkben vergődünk, nem értjük az okát, majd később visszatekintve állnak csak össze a mozaikok. A kudarcból építkező siker mindig megváltást hoz, ez a hitünk titka is egyben – fogalmazott Nagy Norbert.

Az est másik előadója, Peck Tibor János informatikus, főiskolai tanár szerint az informatika maga egy sikertörténet, ma már az élet több területe sem működne informatikai jelenlét nélkül. Ugyanakkor az emberi élet privát szférájába is beáramlott, ahol azonban korlátok nélkül vette át az irányítást. Számos előnye mellett komoly nyomás alatt tart minket, átalakította gondolkodásunkat.


A szakember szólt a közösségi média nyilvánvalóan káros hatásáról is, ahol mi vagyunk a megjelenő tartalom előállítói, fogyasztói, ugyanakkor pedig rólunk szól. A posztokon keresztül hamis sikerképeket tár elénk (tárunk saját magunk és mások elé), melyek azt közvetítik, hogy ha nem vagyunk olyan szépek, fessek, gazdagok, okosak, sikeresek, mint ahogy az oda feltöltött képek sugallják másokról, akkor az életünk valójában kudarc.

A hamis illúzió nyomás alatt tartja korunk társadalmát, arról szól, hogy akkor is maradjunk a képernyő előtt, amikor más tennivalóink lennének.

A világjárvány miatti digitális oktatás rákényszerítette és idejekorán a gyermekek kezébe adta az okos eszközöket és az internetet. A felnőtt ember – jó esetben – le tud mondani az online térről, a gyermekek azonban nem képesek rá. A férfiaknak kell a sarkukra állni, és megoldást találni erre a problémára. Szembe kell nézni vele mint kudarccal, ami áldozatvállalással jár, de ebből a harcból győztesen kell kikerülni nekünk is és gyermekeinknek is – üzente a férfiaknak az informatikai szakember.

Társadalmunkban rettegünk a kudarctól, azt gondoljuk róla, hogy megsemmisítő dolog. A sikert természetesnek kezeljük, a kudarc pedig mintha kisiklás lenne, nem tekintjük az élet természetes részének – ezt már Varga Szabolcs történész fogalmazta meg a kudarchoz való emberi viszonyulásról.

A történész kiemelte, a kudarc a keresztény közösségben is benne van.

Kívülről tekintve a Katolikus Egyház a kudarcok egyháza. Krisztus kereszthalála kudarc. Lecsupaszítva, megalázva halt meg Jeruzsálem hírhedt kivégzőhelyén. Mégis innen, ebből a kudarcnak tűnő helyzetből indult a kereszténység,

és nincs még egy olyan világvallás, amely ilyen nagyot változott a kezdetétől napjainkig. Elindult egy zsidó szektától arámi nyelven, ma pedig a Római Katolikus Egyházról beszélünk, mely minden kultúrában és földrészen jelen van. Óriási ereje abban áll, hogy a kudarcokból folyamatosan képes volt tanulni és erőre kapni. Nem az elit sikeres emberei közül indult el, hanem bukott, kudarcokkal teljes emberek közül.

Ma a keresztények számára tévút, ha a világnak való megfelelést részesítik előnyben és megpróbálják integrálni a világ elvárásait a saját egyházi világukba, gondolkodásukba. A támadások közepette is ki kell tartani, helytállni és embernek maradni. A sorsunkban kell megtalálnia a küldetésünket. Nem kell nagy szentnek lenni ahhoz, hogy jó keresztények legyünk. „A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes: a bátorság, hogy folytasd, ez az, ami számít“ –zárta az előadását Sir Winston Churchill híres mondatával Varga Szabolcs.

 

A siker és kudarc témájának feldolgozását Felföldi László püspök elmélkedése zárta. A főpásztor hangsúlyozta, emberi létünk természetes velejárói a próbatételek. Egész életünkben, születéstől a halálig megtapasztaljuk a siker és a kudarc küzdelmét és erejét. Ez a teremtettségünk valósága, erre a küzdelemre és harcra épül a biológiai lét. Ezeket a belső küzdelmeket pedig mindnyájunknak meg kell élni. Ha nem tudunk vele mit kezdeni, mindkettő, a folyamatos kudarc, de az állandó siker is megöli az embert.

Ehhez a feszültséghez ad útmutatást Jézus: nem tehetjük le a keresztünket, emberi gyengeségeinket, betegségünket, a család, a munka terhét, korunk társadalmának ránk mért csapásait. Lehet, hogy a kereszt hordozása közben elesünk, lehet, hogy vérrel verejtékezünk, lehet, hogy kilátástalannak érzünk mindent, de amikor a mindennapok keresztjeit hordozzuk, ne feledjük, hogy Jézus megmutatta, hogyan kell, és közben ott vagyunk Jézus mellett, a legsikeresebb mellett – buzdított tanításában Felföldi László.

Soha sincs késő. A Golgotán, a megfeszített Krisztus mellett a jobb lator rádöbben, hogy a kudarcok után, a halál pillanatában sem késő, akkor is meg lehet újulni. Látnunk kell, hogy vétkeink, bűneink és kudarcaink ellenére mindig van esélyünk, mert Jézus a kudarcainkban is velünk van, mellettünk van. Jézus pedig azt akarja, hogy életünk legyen, és teljes legyen (vö. Jn 10,10). Márpedig a teljesség csak közösségben valósulhat meg. Legyetek mindnyájan egyek (vö. Jn 17,21). Ezt jelenti a szövetség, a vérszövetség. Hagyományaink szerint a hét magyar vezér egymással vérszerződést kötött, ennek a szövetségnek köszönhetjük, hogy ma is magyarként élünk, és itt, a Kárpát-medencében élünk.

Isten velünk vérszövetséget kötött: „ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára” (Mt 26,28).

De ez nem a múlt története. Fogjatok össze, legyetek egyek – buzdította a találkozóra érkezett férfiakat a főpásztor. – Az egység megsegít abban, hogy megtaláljuk az életünket, melynek célja és értelme az otthon és a család, melyet csak a férfiak tudnak megvédeni és belső biztonságát megadni. Ha ez megvalósul, akkor az életnek minden kudarca és szenvedése ellenére megszületik szívünkben, hogy csak így van értelme, öröme és gazdagsága az életnek, a sikeres és győztes keresztény életünknek – zárta a siker és kudarc kettősségéről szóló találkozósorozat pécsi alkalmait Felföldi László pécsi megyéspüspök.

Az egyházmegyei férfitalálkozók február 10-én Mohácson, majd Szekszárdon, Pakson, Tamásiban, Dombóváron és Szigetváron folytatódnak. Az időpontok és helyszínek listája, valamint az egyes alkalmakra történő regisztráció lehetősége ITT található.

Fotó: Pécsi Egyházmegye

Forrás: Magyar Kurír



Share:

Kapcsolódó tartalmak

Közös zarándoklat Máriaradnára az Idősek és Nagyszülők világnapján

Szentatyánk, Ferenc pápa az Amoris laetitia Családév keretében bevezette a „gyökereket őrző” nagyszülők és idősek világnapját, amelyet Szent Anna és Szent Joachim liturgikus emléknapjához (július 26.) közel eső dátumon, a hónap negyedik vasárnapján tartanak. A világnap alkalmából az előző évekhez hasonlóan idén július 26-án az Egyházmegyei Családpasztorációs Iroda zarándoklatot szervezett az idős hívek számára a máriaradnai kegytemplomhoz.

OLVASS TOVÁBB »

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

 

© Copyright 2021 - 2024 | A ROMÁN PŰSPÖKI KONFERENCIA ÁLTAL TÁMOGATOTT HONLAP