Hogyan védekezhetünk a pornó ellen? – Kristen A. Jenson két könyve 3–12 éves gyerekeknek

December 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén Budapesten, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont dísztermében mutatták be Kristen A. Jenson Jó képek – Rossz képek című könyveit. A szerző reményei szerint a kötetek segítségével a szülők megtanítják a 3–12 éves gyermekeket a pornográfia veszélyével szembeni helyes viselkedésre.

Az előzményhez tartozik, hogy a két könyvet gondozó Szent II. János Pál Intézet november 20-tól kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek pornográfiával szembeni kiszolgáltatottságára és védelmezésük szükségességére. Az intézet vallja: „Minden gyermek jogaihoz hozzá tartozik a pornográfia veszélyével szembeni védelem, az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges a pornográfia veszélyeiről szóló alapvető oktatásról való gondoskodás, valamint a pornográfia veszélyeiről szóló információkhoz való hozzáférés biztosítása is, hogy a pornográfia által kialakított romboló függőségtől mentesen vehessenek részt a társadalom építésében.”

A köteteket Tokody László domonkos szerzetes, a Szent II. János Pál Intézet elnöke, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató és Krúdy Tamás újságíró mutatták be a Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola dísztermében.

A megjelenteket László atya köszöntötte, aki nagyon fontos és nehéz témának nevezte mindazt, amiről a könyvek szólnak. Az intézet azért adta ki a köteteket, hogy egyre kevesebb legyen az olyan gyerek, akik számára a pornográfia veszélyt jelent, mert megerősödnek a negatív hatásával szemben.

A domonkos szerzetes kérdésére, miért fogadta el a meghívást a könyvbemutatóra, Uzsalyné Pécsi Rita azt válaszolta: kikerülhetetlen probléma a pornográfia, ami már csak következménye annak, hogy a szexualitással elárasztott világunkban felnövő gyerekeknek, fiataloknak nagyon lebutított ismeretik vannak az valódi szexualitásról. Éppen a lényeg vész el belőle, a kapcsolat; a szeretkezést, ezt a szép magyar szót alig használjuk már. Az ilyen könyvek fontos támpontot adhatnak a gyerekeknek már egészen kiskortól kezdve, hogyha találkoznak a pornóval – és a tizenkét évesek már biztosan találkoztak –, akkor mi a teendő.

Krúdy Tamás kifejtette: a feleségével gyakran járnak rendezvényekre tanúságtételt tenni saját életükről. A házasságuk nehezen indult, és nagyon sok segítséget kaptak az Egyháztól, hogy rendbe tudják tenni. Rájöttek arra, hogy az intimitásuk, a szexualitásuk kezdettől fogva súlyosan sérült volt, rengeteg rossz dolgot vittek be a házasságukba, amiről nem is tudták, hogy mérgezni fogja a kapcsolatukat. Mivel hajlandók voltak ezzel szembenézni, felgöngyölíteni a problémát, eljutottak a szexualitással való visszaéléshez, a pornográfiához.

Krúdy Tamás digitális bevándorlónak nevezte magát, kamaszként még nem volt ott az okostelefon a zsebében, nem tudott elvonulni a fürdőszobába, sokkal problémásabb volt pornótermékhez hozzájutni. Az, hogy nem lett függő, annak köszönhető, hogy a technológia még nem tette ezt lehetővé. Az újságírónak hat gyereke van, és közülük ötnek már volt problémája ezzel a kérdéssel.

Az újságíró úgy fogalmazott: a pornográfia embertelenné teszi az emberi szexualitást. Emlékeztetett rá: II. János Pál pápa A test teológiája című írásában világosan felvázolja: ember és ember, férj és feleség között micsoda hatalmas ajándék a szexualitás, és ezzel milyen módon élnek vissza a pornográfia terjesztői.

 

Tokody László felidézte: amikor felvetődött, hogy megjelentetik a könyvet, az első reakció többek részéről a megrökönyödés volt. Miért kell egy hároméves gyereknek a pornográfiáról beszélni? Uzsalyné Pécsi Rita kifejtette: a szexuális nevelés a legkisebb kortól elkezdődik, nyilván nem azzal, hogy a pornográfiáról beszélünk. Ez a könyv sem ezzel indít, hanem azzal: beszéljünk arról, hogy a tested szép és jó, de nem kirakat. Erről pedig beszélgetni kell a háromévesekkel – s jó lenne, ha a szülők és nem a telefonok beszélgetnének velük.

Valójában mindkét könyvnek ez az „előfeltétele”. Valószínűleg azok fogják használni, akik egyébként is beszélgetnek a gyerekeikkel. Ma már a háromévesek is találkoznak pornográfiával, hiszen ha kiviszik őket az utcára, félmeztelen nőket látnak a különböző termékek reklámjain. A másik, hogy a háromévesek kezében is ott van az okostelefon, és amíg ezt nem tudjuk kikerülni, ömlik rájuk mindaz, ami egyáltalán nem biztos, hogy hasznukra válik. Ez a két könyv segíti a szülőket abban, hogy rávezessék a gyerekeket annak felismerésére, mi a jó és mi a rossz.

Krúdy Tamás hozzátette: amíg nekünk kell védekeznünk, hogy a pornográfia ne törjön be az életünkbe, addig mindenképpen beszélnünk kell erről a gyerekeknek, mert sokkal hamarabb kapják a kezükbe, mint gondolnánk. Az aktív védekezés nem mindig sikeres, különböző trükkök léteznek. Előfordul, hogy az iskola könyvtárának az e-mail-címén keresztül lehetséges belépni a pornóoldalra, mert azt nem veszi észre, nem szűri ki a rendszer. Krúdy Tamás szavai szerint pornográfia mindig volt az emberiség történelmében, de a periférián mozgott. Ez azonban a 20. század közepén megváltozott (a Playboy magazin 1953-ban indult), egyre elfogadhatóbbá vált a pornográfia a nagyközönség számára. Minden, amit most átélünk, ennek a következménye.

Uzsalyné Pécsi Rita felidézte, gyermekkorában a város szélén laktak, egy kiserdő közelében. Egy alkalommal a barátnőjéhez igyekezett, és találkozott egy mutogatós férfival. Ösztönösen elszaladt, kiabált, az édesapja kiment elébe. A neveléskutató nagyon hálás a szüleinek. Beszélgettek erről az esetről annak idején, megkapta a hatalmas „ellenszérumot”, nem azzal, hogy ez csúnya, ilyet nem szabad, mert ez tovább görgeti a emlékeket, hanem azzal, hogy csinálj mást, érdekeset, jókat, olyat, ami dopamint termel. Rengeteg érdekes élmény érte, és lassan-lassan törlődött agyából ez a gyerekkori rossz élmény, de ha azon az útvonalon megy végig, még ma is mindig eszébe jut.

Uzsalyné Pécsi Rita felhívta a figyelmet, hogy amit lát az ember, az kitörölhetetlen a fantáziából, és erre épít a pornóipar. Ezt kiválóan megérteti a könyv, bemutatja, hogyan működik az agyunk. Elsődlegesen a szülők feladata, hogy megtanítsák gyermekeiknek, hogy a képzeletre épül az akarat; amit el tudunk képzelni, azt akarjuk.

László atya rámutatott, nem véletlen, hogy a könyveket december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén mutatják be. Szűz Mária sem tehetett sok mindenről, arról sem, hogy tisztán született bele ebbe a világba, de arról már igen, hogy megőrizze ezt a tisztaságot, és mindvégig megőrizte.

Krúdy Tamás kifejtette: a pornográfia a másik ember kihasználásáról szól. Az újságíró kérdésére, miért olyan vonzó a pornó, Uzsalyné Pécsi Rita elmondta: az érzelmeknek, a másik emberhez való kapcsolódásnak és a szexualitással összefüggő örömérzetnek külön központjai vannak az idegrendszerben. Egymástól függetlenül is át lehet élni őket, és ha ezek az idegpályák nem kapcsolódnak össze, amikor kialakulóban vannak, akkor szokássá válhat a személyes közelség nélküli, személytelen szex – ráadásul így nem kell időt rászánni, udvarolni, és elkerülhető a visszautasítottság. A gyönyörérzés annyira erőssé válhat, hogy ezt az ember utána is kívánja. Az online pornó pedig olyan erősen aktivizálja a testet és az idegrendszer központjait, mint a kokain és még egy valamilyen szer együttes hatása. A létrejövő biokémiai anyagok kiürülnek a szervezetből, és mindig egy kicsit több kell az élvezethez. Ezért tartunk ott ma, hogy a Playboy húsz évvel ezelőtti képei „gyerekkönyvek” a maiakhoz képest.

Krúdy Tamás felhívta a figyelmet egy részletre a könyvből: döbbenetes, hogy fél másodpercnyi kitettség a pornográfiának úgy feltornássza a tesztoszteronszintet, hogy az ember kíváncsivá válik, és utána már tudatos akarattal kell elfordulnia, ha ura akar lenni a helyzetnek.

Uzsalyné Pécsi Rita kiemelte a családok különleges szerepét: ahol erős a kötődés a családtagok között, ott kevésbé vannak kitéve a gyerekek annak, hogy pornófüggővé váljanak.

Zárszavában Tokody László atya kiemelte: bár a könyvek a 3–12 éves gyerekeknek szólnak, nagyon fontos a felnőttek szerepe: nekik kell beszélgetniük gyermekeikkel, őszintén, a kényelmetlen témákról is.

A könyvek illusztrátora Debbie Fox volt. A kötetet Rakonczásné Stiegelmayer Anita fordította angolról magyarra.

Jó képek – Rossz képek (kicsiknek) és a Jó képek – Rossz képek (nagyoknak) című kötetek megvásárolhatók az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerda 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Fábián Attila

Forrás: Magyar Kurír

Share:

Kapcsolódó tartalmak

Merjünk beszélni az érzéseinkről! – Negyvenéves a hazai Házas Hétvége

A magyarországi Házas Hétvége mozgalom a közelmúltban nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte létrejöttének negyvenedik évfordulóját. A nemzeti felelős házaspár 2022 óta Körmendi Gábor és Zsófia. Budapesten laknak, 1993 óta házasok. Három gyermekük született és eddig ugyancsak három unokájuk. Kislányukat daganatos betegség miatt tizennyolc éves korában elveszítették.

OLVASS TOVÁBB »

A család Isten terve – Konferenciát rendeztek Egerben

A család Isten terve címmel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és az Egri Hittudományi Főiskola konferenciát tartott október 10-én Egerben, a Líceum dísztermében Szent II. János Pál pápa Gratissimam sane kezdetű, családoknak szóló levele megjelenésének 30. évfordulója alkalmából.

OLVASS TOVÁBB »

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

 

© Copyright 2021 - 2024 | A ROMÁN PŰSPÖKI KONFERENCIA ÁLTAL TÁMOGATOTT HONLAP