Idősek és kisgyerekek együtt festettek pirostojást

Örömkönnyek, jó hangulat, kreativitás, pirostojásfestés. Mintha az idő is megállt volna március 30-án délelőtt, amikor ragyogó szemű, várakozó, csodálkozó gyerekekkel telt meg a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthonának klubterme. Időben érkeztek, még a Panda maci is üdvözölte őket, aki be is ült a gyerekekkel együtt a tojásírásra. A gyerekek nagyon örültek, és nagyon várták, hogy kik is jönnek be az ajtón, vajon kikkel kell együtt dolgozniuk. Tudták, hogy pirostojásfestésre voltak meginvitálva, és az idősekkel egy közös alkotásra.

Fotók: Gyulafehérvári Caritas

Gyergyószárhegyről Kis Rácz Teréz és Fazakas Izabella Mónika óvónő a Rügyecske Napköziből a Napocska csoporttal érkezett az otthonba, hogy egy élménydús programmal kezdjék el az Iskola másként hetet. A gyerekek napsugárként ragyogták be a klub termét, és az időseink szívét. Kiskoruk ellenére nagyon nyitottak voltak a közös alkotásra. Az időseknek a szívük olvadt el a gyerekektől. Mindenki ragyogott.

„Csak egy pillanatra érintsem meg” – mondta Éva néni, aki nem a piros tojást akarta megérinteni, hanem azt az édes kis gyereket, akivel közösen dolgozott, és aki felidézte benne a hajdani húsvéti készülődést és az anyaság soha el nem múló éltető erejét. A gyerekek pillanatok alatt elővarázsolták az idősekből a mosolyt, a motivációt és az emlékeket.  „Tudjátok, olyan érzés van bennem, mintha fiatal lennék, és kisgyerekeimmel festeném a tojást, és azon gondolkodnék, hogy mit is hozzon a nyuszi nekik? Amikor fiatalasszony voltam, a nyuszi mindig színes cukorkákat hozott. Csak azt. Ennyi minden nem volt a boltban, mint most. Kalácsot sütöttem a családnak, és a gyerekeknek galambast. Tudjátok, az olyan, mint egy galamb, de nem repül, azt tésztából gyúrják össze, megsütik és azt adtuk ajándékba, ha jöttek a locsolók” – mesélte Anna néni.

A festett tojásokra színes lehúzósok kerültek, filccel és vízfestékkel is rajzoltak rá a gyerekek. Az idősek közül többen belekapcsolódtak, de voltak, akik csak csodálták a kis csicsergő gyerekeket, akiknek a keze nagyon gyorsan és nagyon ügyesen járt. Sándor bácsi meg is jegyezte, „nem érem utol én a kis társamat, hiába igyekezek”.

Alkotás közben közösen énekeltek, és még táncra is perdültek Renátával. Végül az időseink nem galambassal, hanem a foglalkoztatáson készített nyusziformás kiskosárkákkal és falidíszekkel ajándékozták meg a huszonkét gyereket. Csodálatosan szép pillanatoknak voltunk megtapasztalói, amelyet csapatmunkának köszönhetünk. Drága óvónők, Zsóka, Marika, Renáta és a háttérben tevékenykedő munkatársaim, hála ezért a sikeres napért! Szeretettel osszuk meg önökkel is az élményt! Az időseink szívből köszönik az óvónőknek, ezt a feledhetetlen napot! Visszavárjuk!

Forrás: romkat.ro

Share:

Kapcsolódó tartalmak

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

Katolikus családok lelkigondozása országos szinten

profamiliacat@gmail.com

 

© Copyright 2021 - 2026 | A ROMÁN PŰSPÖKI KONFERENCIA ÁLTAL TÁMOGATOTT HONLAP