
Szentmisével zárult a magyar nyelvű jegyesoktatás
A házasságkötés előtt álló párok nincsenek egyedül. A plébániai közösség és a hit ereje velük van – esőben és napsütésben, felfelé és lefelé, minden útszakaszon.
A Jóisten áldása kísérje őket!
Az öt résztvevő házaspár számára, pénteken késő délután, a megszokott módon, közös vacsorával kezdődött a program. Ez a mozzanat mindig megadja a találkozó alaphangját, lehetőséget adva a kellemes ráhangolódásra. A vacsora után a házaspárok ismét közelebb kerülhettek Kentenich atya nevelési elveihez. A mentorok megismertettek a résztvevőkkel egy újabbat a shönstatti fontos értékekből: az ÖNNEVELÉS fontossága után, ezúttal a SZABADSÁG felemelő érzéséről volt szó.
Szombaton, a reggeli hálaadó ima után kezdetét vette a munka. Az előadás keretén belül a házaspárok újabb segítséget kaptak egy jó előadás elkészítéséhez. Tovább építkeztek az előadás művészete elsajátításában, majd az elméletet papírra vetették és arra is lehetőséget kaptak, hogy a hallottak alapján megtartsák szokásos 5 perces kiselőadásukat. A kiértékelés alatt mindenki építő gondolatokkal gazdagodott, úgy egymás, mint az előadó házaspár részéről. Az ebéd utáni idő a húsvétra való ráhangolódás jegyében telt, amikor a résztvevők ötleteket váltottak arról, hogy milyen apró foglalkozásokkal és játékokkal hozhatják közelebb gyermekeikhez Jézus feltámadásának ünnepét. Az alkalom záróakkordja, az elmaradhatatlan szentmise volt.
Szívből jövő hála és köszönet mindenkinek, aki az akadémia szervezésével és lebonyolításával foglalkozik minden alkalommal és ezzel elősegítik a résztvevők lelki fejlődését. Találkozunk májusban!
Péter Bernadett
Fotó & Forrás: gerhardus.ro

A házasságkötés előtt álló párok nincsenek egyedül. A plébániai közösség és a hit ereje velük van – esőben és napsütésben, felfelé és lefelé, minden útszakaszon.
A Jóisten áldása kísérje őket!

A máriaradnai bazilikában július 26-án, Szent Joachim és Szent Anna ünnepén 5. alkalommal tartják a Nagyszülők és Idősek Világnapját.
A Világnap mottója: „Boldog az az ember, aki nem süllyed reménytelenségbe”. (Sir 14,2)

Mi a mi reményünk? Sokan összetévesztik a reményt a vágyakkal… hogy remélem, hogy ez és ez meglesz, sikerülni fog… Ezek vágyak. A mi reményünk pontosan az Ő feltámadásán alapszik: Jézus él, Jézus szeret, és az a reményünk, hogy a jövőben is, mindig velünk lesz és szeretni fog minket. Ez reményünknek oka és alapja egyaránt. És még az a reményünk, hogy az Ő szeretete olyan erős, hogy még minket, gyenge tanítványait is meg fog tudni tartani a hűségben, át tudja alakítani a szívünket, hogy szeretetére szeretettel válaszoljunk.
Katolikus családok lelkigondozása országos szinten
profamiliacat@gmail.com
profamiliacat@gmail.com